Újra hajócskát ragadtam

Mint a címben is olvasható, újra hajócskázom. Nem készült nagy dolog, csak pár fülbevaló.
Február óta dolgozom, és csak most állt be a napirendünk a gyerekkel úgy, hogy még egy kis kézimunka is beleférjen. Igaz, ehhez hozzá járul a mostani rossz idő is. :)
Szóval a fülbevalók:
Az egyik fülbevalóhoz itt találtam ihletet, persze némi változáson át esett, és ilyen lett az enyém:

A másik is innen származik: itt már azért kevesebbet változtattam a mintán. :)

Karácsony közeledik.

Készítettem egy karácsonyos fülbevalót nyaklánccal.
Az eredeti ötletet innen vettem. A nyaklánc hozzá szintén a szitakötős nyaklánc ötlete alapján készült.

Kalandozás

Nemrég rendeltem netről ezt-azt ékszeralkatrészeket, gyöngyöket.
Ki is próbáltam, és rá kellett jönnöm, hogy így egyszerűbb, és gyorsabb elkészíteni egy nyakláncot:
A nyaklánc ötlete egyik kedvenc gyöngyös webboltom galériájában látható.
Íme a szitakötős nyaklánc:

Fekete sodronyból irizáló kék kása gyöngyből, és szitakötős ezüstszínű köztesből készítettem. Hogy valami különleges is legyen rajta, hajócskáztam egy szitakötőt.  A szitakötő mintáját is a neten találtam. Nem akartam bonyolultat, és itt találtam egy egyszerű de nagyszerű szitakötőt.

Ilyen közelebbről:

Fülbevalók

A motor után felbátorodtam, és a kedvenc fülbevalóból készítettem színvariációkat:

Újra kézimunkázom!

Végre újra elkapott az ihlet!
Most egy karkötő fülbevaló szettet készítettem.

Ez a karkötő-fülbevaló páros rokonokhoz fog kerülni.
A fonal, amiből készítettem Anchor Liana Metalic 10-es fonal. Ezt még a kórus bálján nyerték az unkokatesóék tombolán, és nekem adták, ha cserébe készítek belőle egy karkötőt fa gyöngyel. Most elkészült :D.És hamarosan el is jut hozzájuk.

Itt is van a zöld fülbevaló!

El is készültem a narancssárga fülbevaló zöld testvérével. 

Úgy érzem a narancssárga változat jobb lett :D.

 Kicsit zavaró lett szerintem, hogy a sárga gyöngyök ilyen sápadtak. De azért nem lett ez olyan rossz... :D.

Most pedig egy újabb projektbe kezdek, és igen, megint hajócsipke lesz :D. Még mindig nem untam meg.

Egy saját tervezés...

... megint. Hagytam a maga útján haladni a hajócskáimat!
Anchor Freccia 12-es narancssárga fonalat használtam hozzá.

 Nem is lett rossz a férjem szerint.
Azt mondta, hogy ebből csináljak még egy párt.
Jó, de úgy gondoltam, hogy megfordítom a színeit.
Szóval majd még jelentkezem egy újabb alkotással :D.

Íme egy újabb fülbevaló...

Mostanában még mindig a hajócsipke készítése jelenti számomra a kikapcsolódást.
A vasárnapi időjárás kedvetlenségét ellensúlyoztam egy újabb fülbevaló elkészítésével.
Az ötlet szintén kedvenc blogomból van.

 Ebben a bejegyzésében is látható, a középső fülbevaló volt a minta.
Csak a fülbevaló színeit változtattam meg. És persze a felhasznált anyagok is egy kicsit mások :D.
De szerintem egész jó lett :D.

Még mindig a hajócsipke...

Ezen a hétvégén is alkottam.

Most fülbevalókat gyártottam :D

 Ezek a kis piros virágok saját ötlet alapján készült, hagytam, hogy a fonal és a hajócska a maga útján haladjon. A párt elkészíteni volt hozzá nehezebb, mert ott már kellett figyelni, hogy ugyan olyan legyen, mint az első. :D

A következő pároshoz medált is alkottam:

 Az alap ötlet innen származik. Itt a narancssárga nyakláncot nézegetve kapott el a hajócskázhatnék. :D  Ezen a blogon olyan sok szép nyaklánc van, hogy innen még biztos kapok ihletet! :D

Hajócsipke medál

Nem telt el a hosszú hétvége eredménytelenül. :D

Készítettem a egy medált, saját ötlet alapján.

Már rég szerettem volna egy dekor követ bevonni hajócsipkével. Most sikerült :D

Ilyen lett:

 A fonal Anchor horgoló fonal 20-as vastagságú.

Nyaralni voltunk....

... a Párommal, ami nem múlt el kézimunkázás nélkül! :D

Először a fülbevaló készült el, majd kitaláltam hozzá egy karkötő mintát is, és ha már így belejöttem, akkor egy medált is készítettem.

A fülbevalót 40-es anchor fonalból készítettem gyöngyházfényű kásagyöngyöt, és átlátszó zöld csiszolt gyöngyöt használtam.

Ez pedig egy karkötő. Eldorádó fonalból, tulipános T kapoccsal, gyöngyházfényű fehér tekla gyönggyel, valamint a közepén virág formájú, óarany színű gyönggyel.

A csengőlábú mesemadár

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy horgolótű.
Ez a horgolótű nem volt egy hagyományos horgolótű. Nagyon szeretett horgolni, és még a fonalakkal is jó barátságban volt.
Egyik nap arra gondolt, hogy kellene valami szépet horgolni. Elment a kézimunka ollóhoz, hogy segítene-e neki valami szépet alkotni.
Ez a kézimunkaolló sem volt egy olyan hétköznapi olló. Hasonlított a horgolótűhöz, de még kinézetében sem volt átlagos, mert egy darut formázott.
-  Szívesen segítek neked. Menjünk el a fonalakhoz, és beszéljük meg velük. Ötleted van már? –kérdezte az olló.
-  Igen! Arra gondoltam, hogy egy madarat kellene alkotni. Egy mesébe illően szép madarat.
-  Ez mekkora ötlet! Gyere, menjünk, keressünk megfelelő fonalat!
A két jó barát így felkerekedett, és elmentek a fonalakhoz.
Miközben mentek, megbeszélték, hogy hogy is, meg mint is kellene a madarat megcsinálni. Valami különlegeset, valami szépet kellene neki a lábára tenni.
Ahogy mentek, mendegéltek, elgondolkodtak a terven, egyszer csak elérték a komódot.
-  Nicsak! Itt laknak a fonalak! - szólalt meg a horgolótű.
-  Olyan magasra kell felmenni? - kérdezte az olló.
-  Igen.
-  Akkor nincs más hátra másszunk fel.
Felmásztak a komód tetejére. Először a felső fiókban próbáltak szerencsét, de ott a vékony horgoló fonalak laktak.
-  Menjetek egy fiókkal lejjebb! Ott laknak a testvéreink, ők nagyobbak, hátha tudnak nektek segíteni.
-  Rendben, köszönjük szépen! –válaszolt a horgolótű.
Elmentek a középső fiókba.
-  Szervusztok! Olyan madarat szeretnénk alkotni, ami olyan szép, hogy az már mesébe illő! Tudtok nekünk segíteni?
-  Mi szívesen segítenénk, - válaszolt a bordó fonal- de mégis milyen színűre gondoltatok?
-  Hát…. – össze néztek
-  Sárgára!
-  Pirosra! – válaszolták egyszerre.
-  Na itt olyan fonalat nem találtok. De menjetek a szomszéd polcra, ott vannak a bátyjaink. Ők tudnak nektek segíteni!
Felkerekedtek megint a barátok, és elmentek a szomszéd polcra.
-  Adjon Isten jó napot! – köszöntek illedelmesen.
-  Jó napot nektek is! Mi járatban erre felé? – Kérdezte a szürke Catania fonal.
A barátok egymásra néztek, hogy lesz ebből mesébe illő madár???
-  Szeretnénk egy olyan szép madarat alkotni, ami mesébe illik!
-  No akkor jó helyen jártok. Van nekem egy lányom, aki olyan szép, hogy a szivárvány adott neki színt. És van egy fiam, aki olyan deli, hogy az égtől kapta a színét.
A fonal szólt is nekik, elő is jöttek.
A szivárványszínű leány olyan szép volt, hogy a horgolótű felkiáltott:
-  Igen! Ez az! Ő a tökéletes! Belőled lesz a madár teste! 

A leány picit el is pirult.
Az égszínkék ifjú is előrébb lépett. Amikor meglátta a horgolótű, csak nézte, nézte, de nem szólt semmit.
Elgondolkodott az olló.
-  Belőled lesz a madár szárnya!
Az ifjú arca felragyogott, hogy ő is segíthet.
A szürke fonal megkérdezte:
-  Mi kell még a madaratokhoz?
-  Hát, a madár lába nem lehet szivárvány színű, vagy égszínkék...
-  Várjatok!  Mindjárt hívom a testvérbátyámat, hátha ő is tud nektek segíteni.
Ekkor megjelent egy sötétbarna fonal.
-  Kedves bátyám uram! Ők itt ketten olyan madarat szeretnének alkotni, amelyik olyan szép, hogy mesébe illik.
-  No.
-  A lányom és a fiam már itt is van. Tetszenek is az uraknak.
-  No.
-  De a madár lába nem lehet szivárvány színű, vagy égszínkék.
-  No. Lányom! Gyere csak, gyere.
Elő jött egy szép, rozsdabarna színű fonal.
-  Itt vagyok Apám uram!
-  No? Az anyja színét örökölte.- mondta szeretettel a hangjában.
-  Te tökéletes leszel a madár lábának. - szólalt meg a horgolótű.

A barátok el is kezdték a munkát, a fonalak csak úgy pörögtek, forogtak, haladt a munka gyorsan. Hamarost elkészült a madár teste.

Majd a szárnyai. Ekkor szalajtottak a varrótűért, hogy siessen, mert nagy munka folyik, és kell az ő tudománya is hozzá.
Jött is a tű, meg beszélték gyorsan a terveket, és már siklott is a madár testére varrva a szárnyakat.
Közben a szivárványszínű leány, és az égszínkék ifjú a horgolótű elé állt, és megkérték, hogy a kishúguk is hadd vehessen részt a nagy munkában.
- Hát hol a húgocskátok, hadd lássam.
Elő hozták a húgocskájukat, aki olyan sápadt lett izgalmában, hogy azt hitték fehér.
- No, nem kell úgy izgulni! - szólalt meg a bátyja. - Nem lesz semmi baj, én ott leszek melletted!
Meg is nyugodott a kis lányka, mikor látta, hogy a mesterek kedvesek, és segítőkészek. Vissza is nyerte eredeti világoskék színét. Elbeszélgettek egymással, és jókat nevettek, amíg a tű a szárnyakat varrta.
A tű is végzett, és amikor meglátta a halvány kék és az égszínkék fonalat egymás mellett, így szólt:
- Be szép virágot lehetne kettőtökből csinálni!
A horgolótű, és az olló egymásra nevetett, hisz épp ez járt már egy ideje az ő fejükben is.
Nosza, el is kezdték a dolgot. Kész is lett hamar.
Majd jött a madár lába. Az is gyorsan megvolt.
De mi legyen a madár lábfeje? Törték a fejüket a mesterek. Ekkor előjött egy szép zöld fonal, én tudok segíteni nektek. Fenn a komódunk tetején laknak a gyöngyök, a barátaikkal. Ők tudnak nektek segíteni. Tán még a madaratoknak szemet is tudnak adni.
Így hát a barátok elbúcsúztak a fonalaktól, a szivárványszínű leány még adott egy darabot magából útravalónak, hogy be tudják fejezni a madár összevarrását.
Felkerekedtek a madár elkészült darabjaival, és felkeresték a gyöngyöket.

-   Kedves gyöngyök, segítségeteket kérjük. Szeretnénk egy olyan szép madarat készíteni ami mesébe illően szép.
-  Szívesen segítünk amiben csak tudunk. Mire lenne szükségetek?
-  Szeretnénk valami különlegeset tenni a madár lábára. - mondta a horgolótű.
-  És szeretnénk valami különlegeset a madár szemének is. - toldotta meg az olló.
A gyöngyök összefutottak mind, és tanácskozni kezdek. Meg hányták-vetették a dolgot, majd újra a barátok felé fordultak:
-  Itt vannak a barátaink, akik segíteni tudnak a gondotokon.
-  Mi szívesen leszünk a madár szemei! - szólalt meg két zöld szív alakú gomb.
-  Mi pedig szívesen leszünk a lábai! - szólalt meg két csengettyű.
Nagy örömmel láttak neki a madarat befejezni.
Miközben készült egyszer csak megmozdította a madár a szárnyát.
Majd becsukta a szemét.
Amikor a virág is a helyére került, a madár megrázta magát, kinyitotta mind a két zöld szív szemét, és olyan szépen dalolt, hogy még a komód aljában élő felvető fonal is meghallotta.

Csak ámuldoztak a fonalak, és kacagtak a gyöngyök, olyan szépen, vidáman énekelt a madár.
Így született a csengőlábú mesemadár, aki el sem hagyta a horgolótűt, az ollót, és a varrótűt.
Feltelepedett az állólámpára, és onnan dalolt a gyöngyöknek, fonalaknak.
A halványkék kicsi fonalleányka is mindig kacagott, amikor meghallotta a madár énekét.

2010 első munkája:

Egy hajócsipke:

Fűzöld, és narancssárga horgoló fonal, és narancssárga gyöngyökből készült két hajócskával.

A gyöngyöket először felfűztem a cérnára.

Viszonylag könnyen elkészült. A gyöngyös részt szerettem, mert ott nem kellett a pikók méretével foglalkozni :)

A Páromnak nagyon megtetszett :)

Jövőre felkerülhet a Karácsonyfára! :)

Karácsonyos fülbevaló

Most kipróbáltam egy új mintát:

Ez az eredeti kép:

Beszereztem volna hasonló csengőt, de csak hagyományos volt, de azért kísérletnek pont jó lesz!

Ilyen lett az én verzióm.

Lehet, hogy elkel, így majd ha a párját csinálom, akkor majd a fázisokat is lefotózom.

Újabb hajócskás fülbevaló

Egy újabb hajócskás fülbevalót készítettem.
Ebbe is raktam gyöngyöt.
Mivel ígértem a fórumon, hogy képekkel is megmutatom a gyöngyök alkalmazását, így ennél a fülbevalónál lépésenként lefotóztam azt, hogy miként is kerülnek a gyöngyök a helyükre.
Tehát:
1. kép:

Felfűztem a gyöngyöket e cérnákra:

2. kép: Itt már össze csomóztam a két cérnát egy takács csomóval:

3.kép:Elkezdem a mintát, egy gyűrűvel. Itt annyi gyöngyöt húzok előre amennyi gyöngy kell a gyűrűbe. a többit hátra viszem a hajócskába annyira, hogy ne zavarjon munka közben. Hajlamosak előre szökdösni, így pár kört letekerek a cérnából, betolom a hajócskába a épp nem kellő gyöngyöket, és újra feltekerem a cérnát. Így a gyöngyök nincsenek útban, amíg nem kellenek. Picit macerás, de nekem így haladósabb.

4.-6. kép: A következő képeken jól látható, hogy hogyan is kerül a gyöngy a helyére:
először oda húzom a csomóhoz.

Majd megcsinálom a következő csomót jó szorosan, így rögzítem a helyén a gyöngyöt.

7. kép:
És kész is van egy gyűrű:

Tovább folytatva a hajócskázást ki is alakul a végső minta:

 Ilyen lett párban.

:)

A gyöngyöktől jó tartása lett, így nem is igényel keményítést.

Kérdések, vélemények jöhetnek a megjegyzések közé :)

Megint fülbevalók

Újabb megbízást kaptam.
Most teknőcös fülbevalót kell készítenem, meg egy nyakláncot fülbevalóval.

Itt vannak a képek róluk, ezek alapján próbálom rekonstruálni őket.

A teknőcök hamar meg is lettek.


Bár megküzdöttem a technikával, mire rájöttem, hogy is kellene. Ezek még csak prototípusok. Majd holnap eldől, hogy jók lesznek-e.

Mutatom a megfejtésemet is:

A virágos fülbevaló már keményebb dió volt.
Nem is lett olyan nagyon jó, de mintának jó lesz.
Legfeljebb lesz belőle egy karácsonyfadísz. :) Csak kell rá egy kis csillám, vagy glitter, vagy mi is a neve, és máris alkalmas dísznek.
És íme ennek a verziónak a mintája:
Először a középső gyűrűt csináljuk meg. Én először egy akkora pikót csináltam amire rá fér a gyöngy, majd a következőt kisebbre, mert ott fog majd az ív csatlakozni, majd megint egy nagyobb és így tovább...

Majd egy 11 csomós ívet,

Utána a kis gyűrűt, aminek a középső pikóját csatlakoztatjuk a középső gyűrűhöz, amire előbb egy gyöngyöt fűzünk.

Majd egy 10 csomós ív, amit a középső gyűrű következő pikójához kötünk.
A következő ív végére mind a két szálon gyűrűt készítünk.
Ezután két ív, majd a szokásos belső gyűrű, és a gyöngy díszt a helyére húzva újabb ívvel befejezzük a fülbevalót.